Mágor-puszta

Vésztő- Mágor Történelmi Emlékhely

A vésztő-szeghalmi út mellett elhelyezkedő Mágor-domb és közvetlen környezete 1978-ban került régészeti és természetvédelmi, kettős védelem alá, mindössze 13 hektáros területen. A folyamatos bővítések eredményeként a Holt-Sebes-Körös ölelésében húzódó, mintegy 946 hektáros terület Mágor-puszta elnevezéssel a Körös-Maros Nemzeti Park területi egysége.

A Körös Maros Nemzeti Park Igazgatósága 2003. tavaszán adta át ötödik tanösvényét Mágor-pusztán. Az alig több mint 500 m-es tanösvény a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely bejáratához vezető út mellett indul. Az útvonal bejárásával megismerhetők a védett terület természeti és kultúrtörténeti értékei. A tanösvény a Mágor-dombhoz vezet. A bejárás időtartama kb. 1,5-2 óra.

Állomások:

• Holt-Sebes-Körös élővilága
• Ártéri erdő élővilága
• Pákásztanya
• Csolt-Monostor és a kettős Mágor-halom
• Mocsár élővilága

A Csolt monostor romjai. A Sebes-Körös holt-ágának partján emelkedő Mágori-halom őskori telephely volt, ahol az újkőkor, rézkor és a bronzkor népessége egyaránt megtelepedett és élt. Emlékeik egy 720 cm vastag kultúrrétegben (9 építési szintre és kultúrára tagolhatóan) maradtak meg a Mágori-halomban. A halom környéke a honfoglalás idején is lakottá vált, ahogyan azt a Csolt (Vata)-nemzetség monostorának ásatásai igazolják. A XI. században emelt román stílusú, egyhajós templomot a XII. században háromhajóssá bővítették és rendházat építettek hozzá. A templom faragott homokkőből és nagyméretű téglákból épült, vörös márvány díszítéssel. A XIV. század közepén néptelenedett el, omladékaiból a múlt század elején a Wenekheirn család a Mágor-domb belsejében pincét épített. Az 1968-1977 között végzett ásatások felszínre hozták a templom és a monostor alapfalait.