Óbudai Szentháromság-szobor

Az 1738-39. évi pestisjárvány Óbuda – néhány évtizeddel azelőtt  betelepedett – lakosságának közel felét elpusztította. Az áldozatok emlékére és hasonló csapás elkerülésének kegyelméért 1740-re készült el a Szentháromság-szobor, Segetha Tamás bíró és gróf Zichy Péterné támogatásából és a helyi lakosság adományaiból.

A szobrot az Árpád-híd lehajtójának építése miatt 1950-ben (egyes források szerint 1956-ban) lebontották, darabjait a Kiscelli Múzeumban helyezték el. Felújítása 2000-re készült el, és a régi helyének közelében állították fel.

A szoborkompozíció három külső oszlopán Szt. Rókus, Szt. Sebestyén és Szt.  Félix alakja, a gyámköveken  borromei Szt. Károly, xavéri Szt. Ferenc és Szt. Flórián, az oltárszerű előrészen Szűz Mária, az oszlopcsúcson a Szentháromság látható. Az eredeti alkotó ismeretlen, restaurálta Szomolányi Péter.